Csór község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Székesfehérvári kistérség
Lakosság: 1679 fő
Terület: 41.49 km2
Népsűrűség: 40,47 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 22
Története
1193-ban III. Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. Eredetileg a konvent custosának a kezében volt. Ám ezt nem lehet szervesen Csór történetéhez kapcsolni. Nem úgy az 1256-os kódexbeli említést. Ekkor Chort emlegetnek, ami az ótörök Cur méltóságnévre vezethető vissza. Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Chior, Chyor, Csoór.
1476. december 11-e jeles nap a község történetében. Előző napon Mátyás király Fehérvárra jött, hogy bevárja hitvesét Beatrixot. 11-én az egész követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja a hitvest. Címerben a csukát tálcán felszolgáló fogadós van, valamint Mátyás, meg egy holló. És persze a szőlőfürt.
A török a XVI. század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, azok a mocsárba menekültek, vagy a környező hegyekbe. De a folyamatos rablások lehetetlenné tették itt az életet. Az viszont biztosan tudjuk az összeírásokból, hogy teljesen soha sem néptelenedett Csór, hiszen működtek a malmok, s másfél jobbágytelek után szedték az adót.
A török elvonulta után főleg református svájciak és katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett. A falu 1780-ban háromnyelvűnek, 1818-ban kétnyelvűnek számított. A falu ősi része a Tabán, amit egyértelműen bizonyít a terület szerkezete (halmaz).
Innentől kezdve a lakosságszám emelkedik, a XIX. század-i gazdasági fellendülés következtében majdnem eléri a kétezret. Főleg agrárnépesség lakja. A kivándorlás és az első világháború visszaveti a növekedést. 1939-ig mérsékelt változást láthatunk. Az újabb háború már nem csak a frontélmények meséléséből áll a csóriaknak. 1944 decemberétől 1945 márciusáig folyamatos harcok dúlnak a német és orosz csapatok között. A polgári lakosság jelentős része nyugat felé menekül.
Következő községek
Csorna | Csörnyeföld | Csörög | Csörötnek | Csorvás | Csősz | Csót | Csővár | Csurgó | Csurgónagymarton | Cún | Dabas | Dabronc | Dabrony | Dad | Dág | Dáka | Dalmand | Damak | Dámóc | Dánszentmiklós | Dány | Daraboshegy | Darány | Darnó | Darnózseli | Darvas | Dávod | Debrecen | Debréte | Decs | Dédestapolcsány | Dég | Délegyháza | Demecser | Demjén | Dencsháza | Dénesfa | Derecske
További községek
Magyardombegyház | Ózd | Komárom | Pinnye | Kisbudmér | Fenyőfő | Uszka | Boldogkőújfalu | Tác | Nyárlőrinc | Csenyéte | Helesfa | Anarcs | Vasboldogasszony | Mikóháza | Mezőlak | Gyöngyös | Agyagosszergény | Beregdaróc | Várkesző | Komádi | Hajdúhadház | Visnye | Csenger | Nemesvita | Horvátzsidány | Komlódtótfalu | Somogybabod | Versend | Mezőkeresztes | Kisasszonyfa | Seregélyes | Gánt | Kolontár | Hejőkeresztúr | Ipolydamásd | Sopronnémeti | Tiszaadony | Nyírgyulaj | Vértesboglár | Köveskál | Csénye | Piricse | Székesfehérvár | Nemesszentandrás | Szentlőrinc | Kisar | Boba | Kenderes | Felsőpáhok